2013. október 20., vasárnap

Po-po-po-pokerface po-po-pokerface

Péntek este. Poker party. Ryan és Andi ikeaillatú ikeakinézetű házában. Óje. Hullafáradtan megyek, vacsora nélkül, no problemo. Buckfast és sourz. The nightmare begins. Zene, társaság, chit-chat. Small Hungary. Igazi skót házibuli, 5 magyarral és egy kanadaival. Jó lesz ez, tudjuk, érezzük... A csapat később majd kiegészül, addig is Hedia mellé próbálok felzárkózni, sikerül is... Undorító lajhártáncot nyomok egy kandalló előtt a galériás álomlakásban. Mert ez itt Skócia. Everything is possible. Nézzétek. Sírjatok. Ennyik vagyunk: http://instagram.com/p/fpKbL7Bh1e/#
Mire a Nicholson házaspár megérkezik azt se tudom, fiú vagyok-e vagy lány. Nem probléma. Maradok. A szigeten. Jó szakács vagyok, hallom újra és őrült, nagyon őrült, soha senki nem volt még ilyen őrült, maradjak maradjak itt maradjak még főzzek és őrültködjek. Mert szeretnek. Dávidot is szeretik nagyon. David is a treasure. Sure. Dávid nem iszik sokat és nem ölelgeti a lányokat. Dávid jógyerek. Hedia mellettem. Iszunk valamit már megint... Aztán váltás, a pókerasztalnál ülünk, igazi Las Vegas-i darab, sokszemélyes, szövetborítású, kartámasz meg kiskutyafasza. Rá is borítjuk a sört azon nyomban... Nem baj, 20 font in, beszállok én is, kezembe kapom az első kártyáimat majd ismét vált a kép. Valahol Ariel mellett ülök a földön, kezemben még mindig egy kártya. Elveszítem a fonalat... Incoming róka. Ismét váltás. A fürdő padlójáról Ryan és Jasmine kaparnak fel szélesen mosolyogva, landol rajtam a kabátom, kezem ügyében a bakancs, hoppá a fényképező, futás ki, i'm in the pickup, kétperces halálszáguldás végig Kildonan főutcáján majd goodbye thank you for coming na húzzál be a fürdőbe te alpári teeee... Fanni hajnalban tér vissza, állítólag kommunikálni próbált velem de nem sikerült. Megesik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése